A mi erős pirospaprikánk  sokkal több mint hungaricum, de  az utóbbi időben hírneve erősen megrongyolódott, a chili, jalapeno, tabasco, kiütni próbálják őt. Trenddé vált a vasárnapi húslevesbe is chilit áztatni, gyanítom azzal a céllal, hogy a gatyában, trikóban, vörös fejjel izzadó férjeket is körüllengje némi mexikói romantika.

Azonban a látványon nem sokat javít.

A csípősnek valójában semmi íze, még akkor sem, ha Ázsiában egyik alapízként tartják számon. Ennek oka igen egyszerű, nincsen hozzátartozó ízlelőbimbó, csakis a hőreceptorokat ingerli, ezért is fontos kiegészítője a paprika ceremóniának a lihegés. Jelenleg hat alapízt tartanak hivatalosan számon: sós, savanyú, keserű, édes, az umami, 2005-ben pedig a zsír foglalta el a hatodik helyet. Az umami (mennyei íz) mellett a japánok kampányoltak sokáig, s 1996-ban meggyőzték a világot, hogy ez az aromás fehérje íz – ami sajtban, csirkében, halban, stb. fordul elő- legyen az ötödik.

Felmerült a kérdés, hogy miért e rajongás a csípős iránt, mi az, ami arra késztet teljesen épelméjű embereket, hogy akár mindennap így kicsesszenek magukkal, teljesen önként?

Elmélet, s tapasztalat rengeteg van. Az erős paprikától csökken az étvágy, fokozódik az anyagcsere, felpezsdül a vérkeringés, gyógyítja a gyomorfekélyt, zsírt is éget hájba masszírozva, bár – tapasztalataim szerint – igen lassan. Hasznos lehet még allergiás megbetegedések és bakteriális fertőzések esetén is, igazából egy csodaszer, használói csupán engednek ösztönös gyógyulási vágyuknak? De az ok ennél jóval komplexebb-szerintem.

Bárki, akinek lehetősége van akció közben nézegetni egy csípős paprika rajongót, beláthatja, hogy gyakorló szadomazochistával van dolga, egy személyen keresztül, igen rövid idő alatt megértheti e parafília komplex lélektanát. A szadista én végtelen örömet él át látván a verejtékező, eltorzult fejű, égő nyelvű mazochistát, aki a roham végén megkapja jól megérdemelt endorfin adagját, ahogyan ez szokás a hagyományos típusú szadomazo játékoknál. Csak ez esetben egyedül is megy az egész műsor, nem kell befűzni senki mást.

Állítólag a túlzásba vitt erős paprikázás hatására nem kizárt az euforikus állapot elérése, az élményt chili rushnak is nevezik. De ehhez át kell élni a fájdalmat, s emelni az adagot – ahogyan teszik a klasszikus drogosok is-, mert az endorfin annál jobban üt, minél erősebb a kín, s a hozzászokás veszélye itt is fennáll. A paprikázók a határesetek. Még nem szerhasználók, de túl vannak a csoki evés, napsütés, szerelmeskedés okozta pár csepp boldogságon. És nem utolsósorban az átverés mesterei. Némi veszélytelen fájdalom árán kicsalják a gyanútlan agyból az endorfint, miközben csupán egy komplex egészségmegőrző programon esnek keresztül. Ilyen szemmel nézve izzadó, vörös fejű párunkat, nem is olyan szánalmas.

Ami egyértelműen beigazolódott, hogy a tesztoszteron és a csípős paprika igen jó hatással vannak egymásra. Állítólag a magas tesztoszteron szintű férfiak sokkal jobban kedvelik a csípős paprikát, mint akik e hormonból kevésbé részesedtek. És ez bizony nem fölösleges információ, sőt mondhatni ez a leglényegesebb a paprika-kutatás témaköréből. A francia Grenoble Egyetem kutatói azt állítják, hogy azok a férfiak, akik bőséggel locsolják burgonyájukra a Tabasco szószt, azok jobban mernek kockáztatni, kalandvágyóbbak, s nem utolsósorban szexuálisan igen aktívak. Ez a felfedezés jelentősen megkönnyíti a párválasztást, ami napjainkban bizony nem éppen könnyed szórakozás.

Ezek tudatában a fűszeres polc kínálata komoly jelzés értékkel bírhat a jövőre nézve, a kapcsolati izgalmak tekintetében. Mindenestre a hűséges, megbízható férjet keresők Erős Pistát, Tabascot, chili paprikát látva, jobban teszik, ha elmenekülnek, s kivárják a maximum csemege Piros Arany fogyasztó ki- és beszámítható, stabil férfiakat.

 

 

 

 

Hozzászólások