A megcsalás a legfájdalmasabb tapasztalatok egyike, pláne ha a barátnőnk és szerelmünk  együttesen a két elkövető.

32 éves fiatal nő – nevezzük Katinak – egy utazási iroda buzgólkodásának köszönhetően tudta meg, hogy párja, az elvileg Dunántúlon zajló, munkahelyi kapcsolatépítő tréning helyett az olasz tengerparton múlatta az időt egy nővel, amiről szemét – ám meglehetősen érthető -módon nem számolt be.

Ezt az árulást kinek is sírná el egy nő, ha nem az ő egyik legeslegjobb barátnőjének, akitől méltán várhatja el, hogy órákon keresztül kreatívan szidják azt a szemetet, s közösen terveljék ki a méltán megérdemelt bosszút.  Mint gyakran tapasztaljuk, együttérezni a másik emberrel, sokkal egyszerűbb, ha annak rosszul mennek a dolgai – mi nők különösen gyakorlottak vagyunk ebben- így aztán a vigasztalási protokoll eleinte teljesen simán zajlott. Szó szót követett, a szenvedés addig eltitkolt dolgokról is fellebbentette a fátylat, így tudódott ki, hogy Mr. Szemét pár napja végre megkérte Kati kezét, s ő bizony igent készült mondani.  Ennél a pontnál azonban váratlan esemény történt… az addig együttérző barátnő  ellenséges hangon tudatta, hogy bizony ő is a felesége kíván lenni a sokat emlegetett férfiúnak, amire minden alapja megvan, hiszen ő volt az, ki Olaszországban segített neki hasznosan eltölteni az időt.

 Mint régóta tudjuk, a kontrollfunkciókat nem csak az ital oldja sikeresen, hanem a férfiak szerelmi hazugságai is, így aztán könnyen elképzelhető, hogy ezek után miképpen alakult át az eredetileg feszültségoldó céllal létrejött barátnői találkozó.

Ez a helyzet a klasszikus szerelmi háromszögek egy típusa, talán a legfájdalmasabb, hiszen barátság, szerelem ebben az esetben egyszerre lesz az enyészet martalékává. Arra azért többé-kevésbé fel vagyunk készülve, hogy esetleg megcsalnak, kirúgnak minket, de az nagyon nagy kitolás az élettől, hogy azt az embert is elveszi, akinek kötelessége volna végig hallgatni a siránkozásunkat. Persze a másik nőnek sem könnyebb, főleg ha jutott neki némi lelkiismeret. Ha az már furdalja egy jó ideje, akkor hála a jó istennek esélye van némi gyomorfekélyre- reménykedhetünk nemeslelkűen.

És ott van Ő, az egésznek oka, aki ostoba módon nem gondolt arra, hogy két nő között az ilyesmi nem sokáig maradhat titokban? Vagy gondolt, és direkt csinálta, mert szereti a pikáns helyzeteket? Vagy szereti a veszélyt, de gyáva , hogy kaszkadőr legyen ?Vagy csak nem tud nemet mondani?
Miért tette ezt velem, hiszen ő volt a legjobb barátom?- kérdi Kati sírva, értetlenül. Sovány vigasz, de valószínűleg nem a bántás motiválta.
A barátságok elsősorban valamilyen hasonlóságon, akár attitűd-, viselkedés-, személyiségbeli jellemzőkön alapulnak, amelyek az eltöltött idővel arányosan egyre jobban felerősödnek. Nem megy tehát csodaszámba, hogy két barátnőnek ugyanaz a férfi tetszik, még akkor is, ha eredetileg teljesen más típust favorizáltak.

Philiph Rusthon Genetikai Hasonlóság Elmélete – nem kevés kutatással alátámasztva – szerint a barátság genetikai hasonlóságon alapszik, azaz a barátok között nagyobb a genetikai hasonlóság, mint két véletlenül kiválasztott ember esetében. Körülbelül ez igaz a párkapcsolatokra is, már amelyek jól működnek.(a nagy ellentétek csak rövid ideig vonzzák egymást) Tehát, ha van a hozzám hasonló genetikai állománnyal rendelkező barátnőmnek egy hozzá hasonló genetikájú pasija, akkor az ugye hozzám is passzol, ráadásul nem is kell keresni, mert már kéznél van. Ez elég egyszerű és logikus is, de szerencsére egyéb szempontokat is figyelembe veszünk.

Bármely emberi kapcsolatra így a barátságra is jól ráhúzható a csere-elmélet, amely lényege, hogy a felek elégedettségét alapvetően befolyásolja, az adok-kapok egyensúlya. A legfontosabb három dolog: az egymásnak nyújtott instrumentális segítségnyújtás, az-érzelmi támogatás, valamint a közös érdeklődés mértéke. A valóságban ez úgy zajlik, hogy ma én bőgök, holnap te, elmegyek veled a moziba, te meg velem koncertre, ha azt mondod, jól nézek ki, akkor én is neked, és így tovább… Jó esetben ez nem egy folyamatos méricskélés, ki ad többet, és mennyivel, mert a kapcsolat jellegéből adódóan barátunk öröme nekünk is öröm, na meg az együttlét is ajándék. Ez különösen igaz a nők közötti barátságra, mert ők a férfiakkal ellentétben nem azért gyűlnek egybe, hogy feltétlenül valami fontosat megbeszéljenek, vagy focival egybekötve igyanak, hanem érzéseket osztanak meg és beszélnek át igen hosszan és lelkesen. Ezért is tudják a nők sokkal jobban feldolgozni az őket ért stresszt, amely egyértelműen megmutatkozik a jóval hosszabb élettartamban.

Miért is jelenik meg mégis a versengés a baráti kapcsolatokban is? Egyszerűen azért, mert a versengés nem más, mint a túlélés eszköze, s olyan erőforrásokért folyik, amiből kevés van, mint pénz, státusz, hatalom, s főképpen a megfelelő genetikai állományú partner. És bizony a jelenlegi helyzet az, hogy a 30-on túli egyedülálló férfiakból igen kevés van, hát még olyan, akinek kívánatos a genetikája. És a harc, azzal a legkönnyebb, akinek ismerjük erősségeit, gyengéit, tehát van esélyünk a győzelemre. S, ezek általában a hozzánk közel állók, jelen problémát tekintve, a barátnőnk. És, ha hosszú távon a csábítás olyan előnyökhöz is juttat, mint pl. biztonság, család, amely megszabadít a magánytól, akkor a barát elvesztésével járó kockázat akár meg is érheti.

Én ilyet soha nem tettem volna a barátnőmmel- szipogja Kati. Abban, hogy mit gondolunk magunkról és mi a valóság sokszor nagyon nagy a szakadék. Azt gondolom, a legtöbben csak reménykedhetünk abban, hogy soha nem tudjuk meg magunkról, milyen mocskos dolgokra is lennénk képesek egymással pénzért, hatalomért, szerelemért, vagy ki tudja, miért, ha a sors lehetőséget adna.

Anita

Hozzászólások