A hüvelyi fertőzés a legmostohábban kezelt jelenségek közé tartozik. Előítéleteinknek engedelmeskedve, elvtelenül utáljuk, mert az érzelmi feldolgozás során csakis a belénk sulykolt negatív információkat vesszük figyelembe. Így aztán sokkal mélyebb utálattal viseltetünk a hüvelyünkben tanyázó gombákkal, vírusokkal szemben, mint például a torkunkat egész nap szorgalmasan kaparó baktériumokkal.

Persze egy légúti fertőzést viselni elegánsabb, lázas arcunkkal, elesettségünkkel könnyen kivívjuk mások sajnálatát, míg egy hüvelygomba bevallása legfeljebb arra készteti nőtársainkat, hogy végiggondolják, voltak-e utánunk a WC-n. Egy szimpla sárga, fehér, vagy zöld folyás bárki számára elérhető, IQ és társadalmi státusz független, mindenkinek ugyanúgy csíp, feszül, viszket, s nem egyszer igen büdös.

Háttértörténete általában nem egyértelmű, magyarázkodásra késztet. A rendes asszonyok általában áldozatai idegen törölközőknek, közösségi vécéknek, uszodáknak, vagy hűtlen párjuknak. A kevésbé rendes asszonyoknak már több lehetőségük van fertőzéshez jutni, de a felesleges konfliktusok elkerülése érdekében, ők is az előbbiekre fogják.

Kiirtásuk időt, pénzt, kitartást igényel, ugyanis a legtöbbjük makacsul ragaszkodik, sőt a régebbi típusúak kifejezetten jó viszonyt ápolnak az őket elvileg meggyilkolni készülő kúpokkal.  Ha csak ezeket a szempontokat vesszük figyelembe, tényleg nincs miért szívünkbe zárni hüvelyünkben tanyázó gombáinkat és a többi rosszindulatú élősködőt

Ezzel szemben egy teljesen új szempontot vetett fel egy hatvanas évei végén járó nő, kivel eredetileg férje elvesztéséről beszélgettünk. A gyászban elmerülve, váratlanul azt mondta, hogy vágyik egy gombás fertőzésre. Szeretne a rém unalmas hüvelyszárazság helyett egy viruló gombateleppel küszködni, szeretné, ha visszatérne belé az élet.

Egy gyanúsabb fertőzés azt is jelenti nő vagy. Nő, akit kívánnak és, akivel szerelmeskednek, s ebből a szempontból teljesen mindegy, hogyan szerezted. Néztem őt, ezt a mindennapinak semmiképpen nem nevezhető idős nőt, s arra gondoltam, milyen jó lenne, ha csak pár órára az ő agyával gondolkodhatnék a világról, magamról, a vulvovaginalis candidiasisról, amely latin nevén már egyébként is sokkal jobban hangzik.

Hozzászólások